NEMZ-TAB-16-0016
Intézményünk 2016. június 27. – július 03. között nemzetiségi tábort szervezett 16 tanulónk részére, akik a német nemzetiségi oktatásban vesznek részt.
A lebonyolított tábor programjai teljes mértékben illeszkedtek a hazai nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók tantervéhez, hiszen olyan témák kerültek feldolgozásra, bemutatásra, megismertetésre, amelyek az elsajátítható népismereti tananyag szerves részét képezik. Az új kerettanterv által előírt heti 1 népismereti óra köztudottan nem teszi lehetővé számunkra, hogy egy-egy nagyobb témában elmélyülhessünk. Azért a megvalósított tábor időkerete azt is lehetővé tette, hogy a meghívott előadók, ismert szakemberek, a móri németség még aktív képviselőinek részvételével nemcsak diákjaink, de a pedagógusok is új ismeretekkel gazdagodhattak, hiszen nekünk kell megtenni, átörökíteni mindazt, amit az idetelepült svábok hagytak ránk. Felkért előadóink, Schwartz Alajos helytörténész és a Móri Ezerjó Nyugdíjas Egyesület tagjai nagy örömmel vettek részt a gyerekekkel a közös munkában. A nyári tábor programjain való aktív részvételük során egyrészt nagymértékben fejleszthető volt a tanulók kooperatív tanulása, együttműködő készsége, másrészt a helyi német nemzetiségi kultúra megismertetésével, a hagyományok, szokások ápolásával nagyon sokat tettünk azért, hogy ezek az értékek fennmaradjanak az utókor számára. Mindezt olyan környezetben biztosítottuk a tanulók számára, amely a megszokottól eltérő helyszíneken maradandó emlékeket nyújtott számukra. A nemzetiségi tábor megrendezése során részt vettünk múzeumpedagógiai foglalkozáson, megtekintettük a helytörténeti múzeum anyagait, megismertük a környező sváb településeket, feldolgoztuk a sváb kultúra hasonlóságait és különbségeit Fejér és Veszprém megyében.
A tábor tematikája:
A tábor első napján az első 7 móri család történetével ismerkedtünk meg
A második napon a sváb népviseletek megismerése volt a fő cél Móron, amelynek keretében korabeli sváb ruhákba és népviseletbe öltöztettünk babákat.
A harmadik napon a régi mesterségek bemutatására, kipróbálására került sor
A negyedik napon a hagyományos móri ételek receptjeit gyűjtöttük össze, amelyet a délután folyamán elkészítettünk
Az ötödik napon a hagyományos móri sütemények receptjeit gyűjtöttük össze és sütöttük meg
A hatodik napon megismerkedtünk a Móri Járásban található sváb településekkel (Pusztavám, Gánt, Vértesboglár)
A tábor hetedik, egyben utolsó napján a Fejér és Veszprém megyei sváb kultúra megismerésével és összehasonlításával foglalkoztunk, melynek helyszíne Városlőd volt.
NEMZ-TAB-EPER-17-0134
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által intézményünk 2017. június 19-28. között nemzetiségi tábort szervezett 20 tanulónk részére, akik a német nemzetiségi nyelvoktatásban vesznek részt.
Intézményünk a német nemzetiségi nyelvoktatás keretén belül külön népismereti órákon igyekszik bővíteni a kulturális hagyományok megismerését. Ehhez kapcsolódóan a jelen táborban megvalósult programok a fenti tudást nem csak elmélyítették, hanem a gyakorlatban látottak, megtapasztaltak alapján a német nemzetiségi oktatásban is résztvevő tanulók képet kaphattak a régi sváb hagyományokról. Ennek keretében megismerkedhettek az egykor itt élt családok munkájáról, a családon belüli munkamegosztásáról, az állat- és növénytermesztésről, a sváb lakodalmak hagyományos ételeinek és süteményeinek elkészítéséről. Sváb táncokat tanultak, megismerték a fazekasság múltját. Végigkísérhették a szőlő útját a hegyen lévő terméstől a bor előállításáig, hiszen Móron a szőlőművelés hagyományát a 18. század elején ide települt német családok honosították meg, amivel szilárd alapot biztosítottak a város fellendülésének mezőgazdasági és kereskedelmi szempontból egyaránt. A borok nagy részét Ausztriába szállították. Ennek köszönhetően lehettünk a mezővárosi rang birtokosai 1758-ban. Szűkebb hazánk, városunk gazdasági, történelmi helyzetének alakulását alapvetően meghatározó, fent leírt események felelevenítése, megismerése mindannyiunk számára kötelesség, hiszen ezen tudás nélkül hagyományainkat sem ápolni, sem pedig továbbörökíteni nem lehet. Ehhez nyújtott segítséget az a lehetőség, hogy a tábort immáron második éve megszervezhettük.
Táborunk programja:
- nap Tematikusan felépített táborunk első napján archív fotók, képek alapján felelevenítettük, hogy milyen használati eszközöket találhattunk egykoron egy sváb ház portáján. Annak érdekében, hogy megismerjük ezeknek az eszközöknek elkészítési technológiáját, ellátogattunk egy móri fazekas műhelybe. A délután a sváb gyerekjátékok, mondókák tanulásával telt.
- nap Tata – Német Nemzetiségi Múzeum: a tárlatvezetés során képet kaptunk arról, hogyan gondolkodik a nemzeti többség a nemzeti kisebbségről, valamint a történelmi időfolyamon keresztül megismertük az ezer éves kapcsolat történetét is.
- nap Hagyományos sváb táncokat tanultunk a móri Edelweiss Tánccsoport és táborvezetőnk közreműködésével, megismerkedtünk a sváb családok népviseletével (hétköznapi és ünneplő öltözet). Kerámiából megpróbáltunk elkészíteni, hogy milyen állatokat tartottak.
- Összeállítottunk egy paraszti udvart az előző nap készült makettek segítségével, majd készülve újabb témánkra, a hagyományos sváb lakodalom felelevenítésére, megnéztük a Sváb lakodalmas című filmet.
- Budaörs - A Jakob Bleyer Heimatmuseumban tett látogatásunk során képet kaphattunk a tisztaszoba szerepéről, megtekintettünk egy hagyományosan berendezett konyhát, a kiállított használati eszközöket és a helytörténeti fotógyűjteményt.
- Továbbra is a lakodalomhoz kapcsolódva lakodalmas ételekkel ismerkedtünk. A filmben bemutatott ételek közül elkészítettük a paprikás levest, megbeszéltük, hogy milyen ételek és milyen sorrendben kerülhettek az ünnepi asztalra. A tánccsoport segítségével elsajátítottuk a hagyományokhoz hű tánc, a polka lépéseit.
- Az előző naphoz kapcsolódóan megsütöttük a lakodalmak néhány hagyományos süteményét, délelőtt a kvircedlit, délután pedig a macskapraclit és nusstanglit. Drámajáték keretében eljátszottunk egy jó hangulatú lakodalmat, ahol mind az előzőleg elkészített ételeket, mind pedig az elsajátított tánclépéseket felhasználtuk.
- nap A város határában található Ferencz-tanyán képet kaptunk arról, hogy általában az állatok, és ezen belül a lovak mekkora és milyen szerepet töltöttek be az egykori sváb családok életében, melyik szerszámot hogyan és mire használták a lótartásban, a növény- és állattenyésztésben, és hogyan osztották fel egykoron a gazdasági munkákat.
9. nap Csókakői gyalogtúránkat a „Borút” mentén szerveztük, ahol ma is állnak azok a pincék, amelyeket egykoron félig a földbe vájva elődeink építettek. Egy hosszú utat megtéve megismerkedtünk a szőlőművelés folyamatától egészen a bor előállításának fázisáig.
10. nap Csákvárra utaztunk, ahol az egykori parasztgazdaságok életét elevenítettük fel, valamint a sajt előállításának technológiáját ismertük meg. Bár napjainkra a kézi erőt felváltotta a gépesítés, de képet alkothattunk arról, hogy mekkora erőfeszítést igényelt egykoron ez a folyamat is.
A támogatást ezúton is köszönjük!